Eredeti bejegyzés itt:
http://cosmicconvergence.org/?p=13901
Cobra a Mennybuborékok bejegyzésében említi ezt a linket, a teljes bejegyzés itt elérhető:
https://ellenallas1111.blogspot.com/2019/01/mennybuborekok.html
Idézet belőle:
"Most pedig itt az ideje, hogy olyan információkat tegyek közzé, ami néhány ember számára sokkoló lehet, de mélyen belül már tudtátok ezt.
Az Eseményt követően egy bizonyos ponton fizikai pólusváltás lesz a Föld forgástengelyében, amit az fog kiváltani, hogy a Napunk egy mikronóvává/T-Tauri csillaggá fog válni, amit a Kozmikus Központi Nap és a Galaktikus Központi Nap aktivitása fog kiváltani:"Új Atlantisz: Korszakok Mesterterve
Írta: Kozmikus Konvergencia Kutatócsoport
Illuminizmus, Szabadkőművesség és A Nagy Fehér Testvériség
Az Új Atlantisz felemelkedik ... majd elvész, miután a Vaskor konfliktusai és a Káli Juga korszakváltó háborúi visszatartják kibontakozását.
A Sir Francis Bacon vezette Erzsébet udvar, az Amerikai Köztársaság alapító atyái Saint Germain gróf vezetésével és a Vlagyimir Putyin orosz elnök által összehívott Kreml vezetők közötti rejtett kapcsolatok.
Ez a történet a 6000 éves Káli Juga egészét lefedi. A Káli Jugát a veszekedés korszakának is nevezik, ami a hosszú távú maja naptárral kezdődött, úgy i.e. 3113-ban. A Káli Juga a mai Vaskorszak megfelelője. A jelenlegi korszak valódi történelme, amelyet oly sok hősi háború és régóta fennálló konfliktus határoz meg, nem csak nagyon elhúzódó és rendkívül összetett, de a legfontosabb események és személyiségek közül sok mélyen rejtve marad homályos múltjában.
Számos jelentős szál szövődött egybe ebben a több évezreden át tartó történetben, ami szemléletesen festi le a jelenlegi Konfliktus Korát. Ezek közül a legfontosabb szálak átszövik Egyiptom, Suméria, Perzsia, az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Brit Birodalom, és végül az Amerikai Egyesült Államok történetét. Ez az esszé azonban elsősorban a modern történelem legújabb, angol-amerikai fejezetével foglalkozik.
Erzsébet Királynő
Ezen esszé központi színterét az Erzsébet-korszak és I. Erzsébet angol királynő udvara adja, valamint az amerikai forradalmi háború idején Angliáról leváló 13 gyarmat. Mert ez volt az a két meghatározó és formáló időszak, ami alatt az Új Atlantisz elképzelése megfogant és nagymértékben továbbfejlődött. Egyszerűen fogalmazva, a személyes szabadságvágy és a nemzeti szuverenitás vágyának magjai, amelyek a 16. századi Angliában csíráztak ki, kétszáz évvel később amerikai talajon hajtottak ki teljesen.
Az ugrást az Erzsébet- és Jakab-korszaktól (1558-tól 1625-ig) az amerikai függetlenségi háború előtti és utáni 13 gyarmat létrejöttéig (a korai 1770-es évektől egészen 1783-ig) még a legtapasztaltabb történészek sem értik eléggé. Az Erzsébet királynő (és Jakab király) udvarának sok fontos szereplője és az Amerikai Köztársaság alapító atyái között húzódó mély kapcsolatokat soha nem kötötték össze, vagy nem ismerték el őket eléggé. Következésképpen a valódi történelem nagy része elveszett, elhalványult az idő ködében, vagy azok a győztesek, akik a történelemkönyveket írták, szándékosan félremagyarázták.
Az alcím: az Illuminizmus, a Szabadkőművesség és a Nagy Fehér Testvériség a „Korok Mesterterve” mögött meghúzódó korszakváltó konfliktus lényegét ragadja meg. E három entitást máig mélyen félreértik, mivel annyira feszültséggel teliek és mindegyik szorosan kapcsolódik a sokféle ideológiához, izmushoz, összeesküvés elmélethez és a hamis fogalmakhoz, amiktől csak úgy hemzseg az internet.
Megértésüket még nehezebbé teszi (különösen a Szabadkőművesség és az Illuminizmus megértését), hogy az interneten nagyszámú nyers, le nem ellenőrzött anyag található, amely tovább piszkítja a már így is „zavaros múlt” vizét. A hamis információk nagy részét szándékosan terjesztették közcélú fogyasztásra az évszázadok során. Legyen szó szándékos dezinformációról vagy nem szándékos félinformálásról, ezeket figyelmen kívül kell hagyni, amint az új és jelentős közzétételeket végiggondoljuk.
Az Erzsébet-udvar készítette elő a világszínpadot, főleg az Amerikai Köztársaság debütálására
Csakúgy, mint Jeruzsálem Salamon király uralkodása alatt, vagy Róma uralma csúcsán i. sz. 100 körül, London is eredményesen lett a világ központja a Spanyol Armada 1588. évi döntő vereségét követően. A Kelet-Indiai Társaság megalapítása 1600-ban megalapozta Anglia útját a Brit Birodalom létrehozása felé.
A Kelet-Indiai Társaságot eredetileg a Kelet-Indiával kereskedő Londoni Kereskedők Kormánya és Társasága néven jegyezték be, helyesebben fogalmazva a Tiszteletreméltó Kelet-Indiai Társaságnak nevezték el. Ez egy angol részvénytársaság volt, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy Kelet-Indiával folytasson kereskedelmet, de végül csak főleg az indiai szubkontinenssel, Kínában a Csing-dinasztiával, az északnyugati határvidékkel és Tuharisztánnal (Pakisztán egy muzulmán tartománya) kereskedett. A társaság akkorára nőtt, hogy már a világkereskedelem feléért felelt, főleg olyan nyersanyagokkal kereskedett, mint a gyapot, a selyem, az indigófesték, a só, a salétrom, a tea és az ópium. Az indiai Brit Birodalom kezdeti időszakát is a társaság uralta.
A társaság 1600. december 31-én egy királyi chartát kapott Erzsébet királynőtől, ami révén ez a társaság lett a számos, hasonló módon létrejött európai kelet-indiai társaság közül a legrégebbi.
Mind a kortársak, mind a történészek által „a világ legfontosabb kereskedő társadalmának” nevezett Angol Kelet-Indiai Társaság lett a vállalat káprázatosan gazdag lehetőségeinek szimbóluma, ahogy új üzleti módszereké is, amelyek egyszerre lehettek brutálisak és kizsákmányolóak. [1]
Most már magától értetődő, hogy Nagy-Britannia miért rendeltetett a kezdetektől arra, hogy a terjeszkedő Brit Birodalommá nője ki magát, melynek napja soha nem áldozik le. Ezért érthetőnek kell lennie, hogy a világ angolul beszélő nemzetei végül miért váltak a Föld legerősebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb nemzeteivé. Az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli sorsa hatalmas testamentumként szolgálja az Erzsébet-korabeli nagyszerű írók és tudósok vízióját és eltökéltségét, tervezését és végrehajtását illetően.
Kevésbé ismert tény, hogy az Egyesült Államok Új-Atlantiszként történő megvalósulása egy rendkívül titkos, több évszázados „Mester Terv” végeredménye, amit Erzsébet királynő udvarának kulcsfontosságú tagjai indítottak el. Ugyanez a „Mesterterv” még nagyobb löketet kapott az Erzsébet-korszakot közvetlenül követő Jakab-korszakban is.
Ez pedig eljuttat minket Sir Francis Bacon-höz és Roger Bacon-höz.
Most már egyértelmű, hogy I. Erzsébet királynő uralkodása számos rendkívüli és páratlan módon különbözött más uralkodók regnálásától. Azonban az udvarában lévő szokatlanul bölcs és igazán tehetséges tanácsadói voltak azok, akik teret adtak a titkos társaságok felvirágzásának. E tehetséges tanácsadók közül kitűnik Sir Francis Bacon, akiről a világ néhány nagy írója úgy véli, hogy közvetlenül ő felelős William Shakespeare sok művéért. Három évszázaddal az Erzsébet-korszak előtt pedig ott volt az angol filozófus és ferences szerzetes, Roger Bacon (1214-1294), akit gyakran „a tudományos módszer atyjának” tartanak. Az, hogy Francis és Roger Bacon is ugyanazt a vezetéknevet viseli, nem lesz meglepő, amikor valódi kapcsolatuk majd feltárul.
De ki is volt az angol történelem e két óriása? És hogyan befolyásolták az Új Atlantisz - az Amerikai Egyesült Államok megalapítását és létrehozását?
Roger Bacon és a tudományos módszer
Egy rendkívül érdekes kapcsolat alakult ki Francis és Roger Bacon - „a kísérleti tudomány és a középkori okkultizmus atyja” - között. Amellett, hogy Roger Bacont a tudományos módszer atyjának tartják, őt tekintik az első tudós filozófusnak is, aki messze megelőzte saját korát a 13. században, amelyben élt. Az alábbiak szerint:
Miért olyan fontos ez a kapcsolat a két Bacon - Roger és Francis - között? Mert mindketten nagyon kiemelkedő szerepet játszanak az Új Atlantisz megteremtésében. Mindegyikük előre látott egy olyan időszakot, amikor honfitársaik majd rátalálnak a nyugatra lévő Új Világra, amit a megfelelő időben majd gyarmatosítanak. Mindketten megértették annak fontosságát, hogy ennek az új földnek romlatlannak és ősi földnek kell lennie, azért, hogy az Új Atlantiszt a 12 ezer évvel ezelőtt a tengerbe süllyedt eredeti Atlantisz hamvaiból emelhessék ki.
Bizonyos ezoterikus körökben valóban megértették, hogy az eredeti Atlantisz - amely mind a tudományos ismeretek, mind az alkalmazott technológia terén messze fejlettebb volt a posztmodern civilizációnkhoz képest - azért ítéltetett pusztulásra, mert társadalmi szinten rosszra használták a technológiákat. Valójában gyakran állították, hogy Atlantisz végül azért süllyedt az Atlanti-óceánba, mert rendkívül hatalmas aszteroida-eltérítő technológiáikkal durván és szerencsétlen módon visszaéltek. A Bermuda-háromszög három pontja tartós bizonyítékként szolgál azokra az atlantiszi helyszínekre, amelyek otthont adtak a kristályok által generált energia technológia központjainak. A kristály-alapú energiarácsot nem csak arra használták, hogy Atlantiszt energiával lássa el, hanem végül a korrupt vezetés is visszaélt vele azért, hogy a lakosságot rendkívül ártalmas módon kontroll alatt tartsa.
Az elmúlt 400 év során az Atlanti-óceánt körülvevő összes nemzet otthona lett ugyanazoknak az atlantiszi lelkeknek, akik ma visszatértek, hogy mindezt helyrehozzák. Míg egyes ezoterikus tudással rendelkező körökben általánosan ismert, hogy az angol monarchia azon királyai és királynői, akik a Brit Birodalom előtt és alatt uralkodtak, valójában a Római Birodalom reinkarnálódott lelkei voltak, addig az Új Atlantiszt illetően a következők is érthetők: vagyis az, hogy az Atlanti-óceán peremén élő mai modern nemzeteket olyan újjászületett lelkek népesítik be, akik Atlantiszon éltek, mielőtt az kb. 12.000 évvel ezelőtt a tengerbe süllyedt.
Roger és Francis Bacon is, jobban, mint az elmúlt évezred bármely más történelmi alakja - Szent Germain grófja kivételével - közvetlenül felelős a Vízöntő új korszakának (a tudomány és a technológia korszakának) előkészítéséért -, ahogy az Új Atlantisz létrehozásáért is. Ebben a tekintetben Francis Bacon hozzájárulásai olyan fontosak, hogy a következőképpen írtak róla:
Bacont az empirizmus atyjának hívták. Munkái teremtették meg és népszerűsítették az induktív módszereket a tudományos kutatásban, amit gyakran neveznek baconi, vagy egyszerűen csak tudományos módszernek. Bacon igénye a természetes dolgok kivizsgálásának tervezett eljárása iránt új fordulatot jelentett a tudomány retorikai és elméleti kereteiben, amely nagy része ma is a megfelelő módszertan fogalmait veszi körül. [3]
Sir Francis Bacon: Az alapvető angol reneszánsz ember
Francis Bacon, mint I. Erzsébet királyné legfontosabb tanácsadója, mindenki másnál nagyobb lelkesedéssel foglalkozott az Új Világ alapjainak lerakásával. A William Shakespeare írói név alatt írt sok különféle irodalmi műve szerves részét képezte Bacon azon tervének, hogy Észak-Amerika érintetlen területein hozzák létre az Új Atlantiszt. Minden shakespeare-i komédia és tragédia, történelmi mű és költemény szerkezete kódolva volt, hogy általuk fedő munkatársai számára titkos információkat hintsen el az egész birodalom területén, ahogy az egész planetáris birodalomban is.
Sir Francis Bacon nem csak írta és/vagy felügyelte William Shakespeare összes kompozíciójának elkészítését, hanem nyílt megbízást is kapott a Szent Biblia első angol fordításának megírására - a Jakab király-féle forradalmi változatra. Vagyis Bacon személyesen felelős az angol nyelv történetének két legfontosabb irodalmi művének elkészítéséért. A Jakab király-féle változat végül az egész keresztény világban a vallásos irodalom legfelszabadítóbb műve volt. A pápaság (és az olyan fogalmak, mint a pápai tévedhetetlenség) alóli, valamint a Magisterium doktrinális (Felügyeleti oktatók) tekintélyétől való függetlenedést is jelentősen felgyorsította az egész világon, amikor a "Jakab király Biblia" Bacon-féle fordítását kiadták.
Ami „William Shakespeare” páratlan irodalmi műveinek összességét illeti, ki ne hallott volna róluk, ki ne olvasta volna őket, ki ne idézett volna belőlük, ki ne adott volna elő belőlük, kit nem vidított fel vagy örvendeztetett meg az ilyen kifinomult irodalom? Minden darab és szonett művészi szépsége és szellemi bölcsessége számtalan lelket inspirált évszázadok óta! Shakespeare (aki ma Baconként ismert) irodalmi remekművei egyaránt szolgáltak az állampolgárok és a nemzetek oktatására és épülésére, felhatalmazására és felvilágosítására egyéni és nemzeti szuverenitásuk keresése során.
Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés:
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen...
Hamlet beszéde, 3. törvény 1. jelenet [5]
Világtörténészek és angol professzorok által általánosan elfogadott, hogy a shakespeare-i irodalom az angol nyelvű írás műremeke. Egy ilyen rendkívüli és tartós tett elérését csak néhány kiválasztott ember valósíthatta meg, akik jól ismertek voltak az elmúlt 500 évben. Ezen és más meglehetősen nyilvánvaló okokból most már egyértelmű, hogy Sir Francis Bacon és Társasága volt a felelős ezekért a páratlan műalkotásokért.
Van azonban egy másik rendkívül fontos háttértörténet is 'William Shakespeare' műveivel kapcsolatban. Hírszerzési körökben jól ismert, hogy az első világméretű kémhálózat Londonban alakult meg. Igen, mindig is voltak kémek és volt titkos megfigyelés, de Anglia gyorsan megszerezte az eszközöket és a módszert egy globális kémhálózat létrehozására. Ennek az ősi hírszerző ügynökségnek az alapjait ugyanazok az Erzsébet királynő udvarában lévő fontosabb szereplők fektették le.
A kémhálózat és annak kommunikációs eszközeinek létrehozásáért felelős kulcsfontosságú személyek Francis Bacon és John Dee voltak. Ugyanakkor Bacon volt az, aki közvetlenül közreműködött a rejtjelek és a kriptogramok rendszerének megalkotásában, ami megfejthetetlennek bizonyult. E cél felé haladva megértették, hogy sok shakespeare-i irodalmi mű kifejezetten kódolva lesz az információk terjesztése érdekében a gyorsan fejlődő világszintű kémhálózatban. Ily módon a shakespeare-i tragédiák és vígjátékok is magas szintű besorolással ellátott információkat tartalmaznak, amelyek a versszakokba vannak kódolva, és csak azok számára ismertek, akik rendelkeznek a megfelelő kriptogrammal és rejtjelkódokkal.
John Dee természetesen jelentős mértékben hozzájárult ehhez a meghatározó törekvéshez, ami végül az Új Atlantisz eredeti tervének visszavonására szolgált. Mivel mind Bacon-nek, mind Dee-nek hozzáférése volt a birodalom összes legnagyobb titkához, egy szóbeli háború zajlott a háttérben mind az Erzsébet-korszak, mind a Jakab-korszak alatt. A sors persze eleve elrendelte a végkimenetelt, csakúgy, mint az Új Világrend jelenlegi vezetőségét is, ami jogtalanul foglalja el a Fehér Házat egy illuminátusi sakkbábu és annak hazaáruló-bitorló bandája révén.
Dr. John Dee
Dr. John Dee: az Erzsébet-korszak mágusa, mentora és rejtélyes embere
Francis Baconnek a legjobb tanárai és mentorai voltak, akiket csak Anglia nyújthatott neki az Új Atlantisz létrehozását, felemelését célzó terveihez. Tulajdonképpen ezek az emberek képviselik a 16. és a 17. századi Anglia valódi 'Ki kicsoda?'-ját. Mindenekelőtt ott volt Dr. John Dee, Bacon titkos mentora, aki alapvető szerepet játszott az Új Atlantisz csírájának gondozásában, ami hamarosan észak-amerikai talajon fog majd kihajtani. John Dee nem csak Erzsébet királynő asztrológusa és udvari orákuluma volt, akinek tanácsai közvetlenül is felelősek voltak a Spanyol Armada végső vereségéért, hanem őt is az a család alkalmazta, amelyik Francis Bacon-t örökbe fogadta.
Bacon szintén az udvari körökben ismerte meg azt a férfit, aki Leicester tanítója volt, és államügyekben Erzsébet királynőnek is adott tanácsokat - azt a férfit, akiről Ian Fleming a 007-es ügynök James Bond karakterét megformázta, a korona első és talán legjobb titkos ügynökéről, Dr. John Dee-ről.
John Dee (1527-1608) lenyűgöző zseni volt, akit olyan mágusnak, filozófusnak és alkimistának tartottak, aki megragadta a királyi udvarok és Európa legnagyobb elméinek figyelmét. Dee ötletei és hírneve vagy megfélemlítették az embert, vagy arra vágyott, hogy rá is hatással legyenek.
Dr. Dee a világ minden részén tanult, kiváló matematikus volt, akinek tanulmányai a földrajzi térképészettől és számításoktól kezdve - ami létfontosságú volt az Új Világot felfedezők számára - az asztrológiáig, alkímiáig, a Kabbaláig, a rejtjelek kódolásáig, a vallásig, az építészetig és a tudományig terjedtek. Röviden tehát, Dee metafizikája a hermészi hagyomány „vörös” keresztje (gyógyszere) volt, egy nagy dózis matematikával megfűszerezve. Dee könyvtárát a Mortlake folyó partján álló kis faluban Európa legjobb magángyűjteményének tartották, ami több ezer filozófiai, tudományos és ezoterikus kötött könyvet és kézzel írott kéziratot tartalmazott. Összehasonlításképpen: a Cambridge-i Egyetemnek akkoriban csupán mindössze 451 könyv és kézirat volt a birtokában. [6]
Dr. John Dee háttér története talán a legjelentősebb e lenyűgöző történet Erzsébet-kori fejezetének megfelelő tolmácsolásában. Mert Dee volt az, aki rendkívüli okkult erejét és varázslásának saját védjegyét adta hozzá a jövőbeli Brit Birodalom néven ismert globális vállalkozáshoz. Egyszerűen fogalmazva: John Dee közvetlen beavatkozása nélkül a Spanyol Armada elsüllyedése és tényleges veresége során elég valószínű, hogy az angolok soha nem nyerték volna meg e tengeri csaták történelmi sorozatát.
Ami felvet egy kérdést: vajon Dr. John Dee hívta össze az Univerzum sötét erőit, hogy segítsék a Brit Birodalom életbe lépését? Még pontosabban fogalmazva, vajon Dee felhasználta közismert okkult erejét annak érdekében, hogy elsüllyessze a Spanyol Armadát? Az azóta eltelt évszázadok során sok spekuláció keringett a nem sokkal később megalakuló Brit Birodalom meghatározó pillanatával kapcsolatban. Végül is ez volt a spanyolok és az angolok közötti katonai csaták sorozatának az egyetlen, legnagyobb következménnyel járó csatája, ami a világhatalom egyensúlyát radikálisan elmozdította Madridtól London felé.
Az egyetlen módja annak, hogy helyesen értsük Dee befolyását a Spanyol Armada vereségére az, ha megértjük az időjárás szeszélyeit. A teljes tengeri háborús terv különféle elbeszélései alapján egyértelmű, hogy a Spanyol Armadát nem csak a zord időjárás pusztította szüntelenül, hanem az olyan heves szél- és hullámverések is, melyek hatékonyan süllyesztettek el sok hajót és öltek meg sok katonát. A brit szigetekre tartó és a brit szigetek körüli egész útjukat vad és ádáz időjárási események kísérték, amelyek közül néhány látszólag a semmiből bukkant elő. Ez az a pont, ahol John Dee Erzsébet királynőnek adott tanácsainak haszna igazán jelentőssé válik. A világ különböző részein állították, hogy Dee az angol flotta minden manőverének pulzus-ütemén rajta tartotta az ujját, különösen azon, ahogy az angol Admirálisok reagáltak a Spanyol Armada minden lépésére.
Még olyan feltételezés is volt, hogy Dee talán előre tudta, hogy napról napra milyenek lesznek az uralkodó időjárási viszonyok. Mások azt feltételezték, hogy mágikus ereje révén valójában ő irányította a pusztító időjárási eseményeket, amik a Spanyol Armadát kísérték, akárhová is ment az. Az alábbiak szerint:
1572-ben egy új csillag jelent meg a mennybolton, ami 17 hónapig éjjel-nappal látható volt az égen (most már tudjuk, hogy egy Ia típusú szupernóva volt a Cassiopeia csillagképben). A köznép számára ez csak a végítélet előtti utolsó időket jelentheti - a világ végét. Dee számára azonban ez egy új világrend eljövetelét jelezte - a Szent Római Birodalom helyébe lépő új Angol Protestáns Birodalom létrejöttét.
Ebben az összefüggésben válik érthetővé az, hogy Dee javasolta az általa alkotott "Brit Birodalom" új elnevezést. Dee számára ez nem kevesebbet jelentett, mint Artúr király uralkodásának helyreállítását, mivel azt hitte, hogy Artúr eredeti gyarmatai valójában az Új Világban voltak, még ha Amerika maga is volt Atlantisz. Dee Erzsébetet az élő Artúrnak látta; magát pedig Merlinnek. Egy vállalkozást hozott létre, hogy gyarmatosítsa, átalakítsa és kiaknázza Amerikát, akár még egy észak-keleti átjárót is nyisson Ázsia felé, azzal a céllal, hogy minden okkult bölcsesség kézzelfogható forrását felkutassa. Rengeteg bizonyíték van arra, hogy Dee volt a intellektuális erő Francis Drake 1577-1580 közötti föld körüli navigációja mögött. Maga Dee megkapta a jogokat minden újonnan felfedezett földterületre az 50. szélességi körtől északra, ami neki juttatta volna Kanadát - ha Drake tovább jutott volna az Oregontól északra eső területek felé.
Így indult a Birodalom, melynek napja sosem áldoz le, vagy legalábbis a 20. század végéig nem áldozott le. Mit kezdjünk azzal a ténnyel, hogy a történelem egyik legsikeresebb (és legbrutálisabb) birodalmát, amely 400 évig ellenőrzése alatt tartotta a bolygó nagy részét, és felelős a modern világ létrejöttéért, mesteri módon tervelte ki egy alkimista, aki egy kristálygömbön keresztül beszélt angyalokhoz? [7]
Ki volt Sir Francis Bacon sok hűséges, tehetséges és bölcs munkatársa?
Sir Walter Raleigh
Francis Bacon élvezte korának legműveltebb embereinek társaságát és szoros együttműködését. Valójában a 16. és a 17. századi Anglia valóságos krémjét képviselték. Írók és filozófusok, államférfiak és politikusok, felfedezők és tengeri kapitányok, katonák és kémek, az élet minden területéről jöttek. Ott volt Sir Walter Raleigh, egy másik - irodalmi és politikai - óriása az Erzsébet-korszaknak. Ő közvetlenül felelős volt az Új Világ gyarmatosításával kapcsolatos különféle törekvésekért.
Raleigh engedélye az Észak-Karolinától Floridáig tartó terület felfedezéséig terjedt, és a régiót Virginiának nevezte el a Szűz Királynő ("Virgin Queen") tiszteletére.
Raleigh 1584-es terve az észak-amerikai „Virginia tartomány és domínium” gyarmatosítására a Roanoke-szigetnél elbukott, de előkészítette az utat későbbi gyarmatok számára. [8]
Sir Walter Raleigh-n kívül Sir Francis Bacon más munkatársai és ismerősei között olyanok szerepelnek még, mint Edward de Vere, Oxford 17. grófja, Sir Francis Drake, Sir Francis Walsingham, Thomas Hobbes, Edmund Spenser, John Donne, Ben Jonson, John Selden, Christopher Marlowe, Dr. William Rawley, Lancelot Andrewes, Tobie Matthew, George Wither, Thomas Hariot, csakúgy, mint Bacon idősebb bátyja, Anthony Bacon. Ez a 16. századi angol szellemi nagyságokból álló bizonyos csoport sokakat képvisel Nagy-Britannia történelmének legnagyobb elméi közül. Nagyon jelentős, hogy ez a lista semmiképp sem kimerítő, mivel vannak olyan kulcsfontosságú szereplők is, akiknek a szerepe csak ruhapróba volt a 2. évezred legnagyobb drámája számára.
Az, hogy Sir Francis Drake rákerült erre a listára, elég figyelemre méltó. Sikerrel fejezte be a Föld második megkerülését, amit korábban Ferdinand Magellán kísérelt meg. „Magellán nem fejezte be az egész utazást, mivel a Mactan-csata során a Fülöp-szigeteken megölték.” [9] Az egész földgömböt körbejáró angol expedíció e bizonyos vívmánya egy kedvező előjel volt a jövőben megalakuló Brit Birodalom számára. Arra szolgált, hogy előre kialakítsa a hatalmas kereskedelmet folytató nemzetközösség körvonalait, ami biztosította, hogy az angol nyelv váljon a világ domináns nyelvévé, különösen a kereskedelem és áruforgalom, a diplomácia és a háború ügyeiben.
A Nagy Fehér Testvériség
A történelemkönyvek gyakran elnémulnak, amikor az Új Atlantisz megalapításához vezető legkomolyabb következményekkel járó eseményekről van szó. Hiányoznak belőlük a Nagy Fehér Testvériség igencsak befolyásos vezetői, melynek kiemelkedő tagjai továbbra is a történelem árnyékában nyugszanak. Hányan hallottak már valaha is az összehasonlíthatatlanul nagyszerű felemelkedett mesterekről, mint például Szent Germain grófjáról? Ki hallotta már Kuthumi és El Morya, Maha Chohan és Djwal Khul, Lady Nada és Lady Portia nevét? Igazából ők azok, és sok más felemelkedett mester, akik komoly felelősséget vállaltak a jelenlegi emberi faj fizikai jólétéért és szellemi fejlődéséért.
*Az előbbi fényképet külön megkülönbözteti az a tény, hogy St. Germaine (a kép jobb szélén jelenik meg) már elhunyt a fénykép elkészülte idején. „Hivatalos” életrajza 1784. február 27-ére teszi a halálát. Helena Blavatsky, a legtöbb életrajza szerint 1831. július 31-től 1891. május 8-ig élt. Ilyen egy felemelkedett mester ereje.
Csak a Nagy Fehér Testvériség és annak a jelenlegi emberi faj felszabadításában játszott elengedhetetlen szerepének megértése által lehet az Új Atlantisz igaz háttér történetét megfelelően érteni. A vége felé közeledve az elmúlt 1000 évben nem volt kiemelkedőbb és jelentősebb alak, mint az összehasonlíthatatlan Saint Germain grófja. St. Germain gróf, ahogy szintén ismerik őt, kimagasló jelenlétként áll az Amerikai Köztársaság megalapításának és azt követő kialakításának titkos folyamatában, ami végül Amerikai Egyesült Államok néven vált ismertté. Folyamatosan jelenlévő útmutatása, alapvető szellemi bölcsessége és mindenre kiterjedő világi tudása nélkül, amellyel az egész „USA teremtő vállalkozás”-t informálta, ma nem is létezne jelenlegi formájában.
Három alapvető információt kell tudni St. Germain grófjáról. Először is, hogy ez az óriás az emberek között nem volt hétköznapi ember, mivel jól ismert, hogy ő egy igazi felemelkedett mester volt és a Nagy Fehér Testvériség vezetője. Másodszor, St. Germain grófot választották meg az Ibolyaláng őrzőjének az emberiség jelenlegi korszakára (az Ibolyaláng korábbi őrzője Quan Yin volt). Harmadszor pedig a Nagy Fehér Testvériség legmagasabb köreiben St. Germaint tartják "az Amerikai Köztársaság atyjának” és az Amerikai Egyesült Államok védőszentjének.
St. Germain gróf eme rendkívüli szerepei közül egyiket se vegyük félvállról. Persze azok se bánjanak ezekkel tiszteletlenül, akik nem ismerik célja súlyosságát a jelenlegi emberi faj ügyeiben. St. Germain átfogó gondnoksága a Föld bolygó felett az emberiség javáért és felemelkedéséért egy szent küldetés, amelyhez nagyon kevés lélek tud valaha is felnőni bármely korszakban. Csak azért, mert a történelemkönyvek - amiket olyan emberek írtak, akik nagyon szűk időkeretben gondolkodnak - ilyen korlátozott és felületes módon mutatják őt be, az még nem tompítja az emberiség számára tett óriási hozzájárulásának fényét. Ezért mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak igencsak hasznára válna, ha nagyon nyitott elmével fogadnák St. Germain Nagy Fehér Testvériségének valós munkásságát.
Az Amerikai Köztársaság atyjának tekintett St. Germain a 17. századi Európa minden fővárosában meglehetősen ismert volt. Korának sok európai nyelvét folyékonyan beszélve magasan képzett diplomatának bizonyult, akinek páratlan államvezetési módja gyakran a legmegfelelőbb időben érkezett. Sok diplomáciai erőfeszítésének célja annak biztosítása volt, hogy a leváló 13 észak-amerikai gyarmatot minden lehetséges módon támogassa. Ebben a sok államvezetői-cselekedetben St. Germaint Sir Francis Bacon-höz hasonlították, akinek élete küldetése az volt, hogy meglásson egy, az Új Világban létrehozott utópisztikus társadalmat.
Francis Bacon egész életének dédelgetett reménye volt egy Utópia megteremtése az Atlanti-óceánon túl, „Új Atlantiszának" megvalósítása egy szabad emberekből álló társadalom formájában, amit bölcsek és tudósok kormányoznak, amiben az ő szabadkőműves és rózsakeresztes elvei irányítanák az új nemzet társadalmi, politikai és gazdasági életét. Ezért volt, hogy Lord Kancellárként ilyen aktív érdeklődést mutatott Amerika gyarmatosítása iránt, és amiért fiát az egyik korai gyarmatosítóként küldte Virginiába. Mert azt remélte, hogy Thomas Paine tollán és Thomas Jefferson írásain keresztül - ahogy sok rózsakeresztes-szabadkőműves követőjének forradalmi tevékenységén keresztül is, akik közül a legjelentősebbek George Washington és Benjamin Franklin voltak - Amerikában létre tud majd hozni egy új nemzetet, amit politikai filozófiájának szentelhet.
Manly Hall, Bacon legértelmesebb modern tudósa Amerika titkos sorsa című művében már az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat aláírása előtt utalást tett egy rejtélyes rózsakeresztes filozófus, szigorú vegetáriánus (St. Germain) megjelenésére Amerikában, aki csak olyan ételeket evett, amelyek a föld felszíne felett termettek, aki Franklin és Washington barátja és tanára volt, és aki úgy tűnik, fontos szerepet játszott az új köztársaság megalapításában. Hogy a legtöbb történész miért felejtette el őt megemlíteni, az máig talány, de az teljesen bizonyos, hogy létező személy volt.
A "Professzor"-ként ismerték őt. Franklinnel és Washingtonnal együtt ő is az 1775-ben a Kontinentális Kongresszus által választott bizottság tagja volt, amit arra hoztak létre, hogy az amerikai zászló tervét elkészítse. A St. Germain által készített tervet a bizottság elfogadta, majd átadta Betsy Ross-nak, hogy a terv alapján készítse el az első zászlómodellt.
Egy évvel később, 1776. július 4-én ez a titokzatos idegen, akinek senki nem ismerte a nevét, váratlanul megjelent a Függetlenség Csarnokában, és egy felkavaró beszédet intézett az ott egybegyűlt félelemmel telt emberekhez, akik azon tűnődtek, hogy vajon árulókként kockáztatják-e az életüket azzal, ha a nevüket ahhoz a nevezetes dokumentumhoz kötik, amit Thomas Jefferson írt, és akinek eszméi valójában Francis Bacontől - a Szabadkőművesség és a Rózsakeresztesek alapítójától - származtak.
Miközben Francis Bacont a Rózsakeresztesek és a Szabadkőművesség modern formájának megalapítójának tartják, St. Germain volt az, aki mindkét csoportot arra használta, hogy a tudományos előrehaladást és az egyetemes testvériség kezdeményezéseit jelentősen felgyorsítsa. A saját idejében, főleg a 18. századi Európa különböző királyi udvaraiban St. Germaint általában mesterszintű alkimistaként és briliáns filozófusként, virtuóz zenészként és tökéletes művészként, nagy tudású államférfiként és szakértő diplomataként ismerték. Mivel St. Germain lenyűgözően értett az okkult tudományokhoz, főleg az alkímiához, arról ismerték, hogy mindenféle felbecsülhetetlen értékű drágakövet és nemesfémet állított elő, olykor igény szerinti kérésre.
Meg kell jegyezni, hogy St. Germain jól megérdemelt beceneve - a Modern Tudomány Atyja - közvetlenül kapcsolódik még magasabb státuszához, a Spirituális Adeptushoz (Spirituális Beavatott). Azok számára, akik elfogadják a reinkarnáció tanát, nagyon könnyű megérteni, hogy Saint Germain grófja nagy valószínűséggel Roger Bacon, majd Sir Francis Bacon reinkarnációja volt. Ezzel befejezte vándorlását egy kivételesen nagy lélek, akinek különböző megtestesülései nagyban előrevitték a civilizációt a sok szükséges művészet és tudomány létrehozásán keresztül, melyek az elmúlt 750 év során folyamatosan fejlődtek.
Ahhoz, hogy az olvasót röviden megismertessük ezeknek a felfedezéseknek a kiterjedt ágazataival, a következő kijelentést mindenki maga mérlegelje: annak ellenére, hogy Saint Germain viszonylag még mindig elég ismeretlen személyiségnek számít a történelemben, ha nem lett volna meghatározó befolyással az emberi történelem kriitikus pontjaira, sokan talán még mindig a feudalizmus árnyékában élnének. Számtalan monumentális kezdeményezése szó szerint felelős volt azért, hogy az emberiség kiemelkedett abból a Sötét Korszakból, amikor a jobbágyok védelemért cserébe szolgálták az uraikat. Ilyen az a különleges és felbecsülhetetlen hozzájárulás a jelenlegi civilizációhoz, amit Saint Germain és különböző inkarnációi évszázadok, ha nem évezredek alatt tettek.
Számos bölcs és látó, szent és sziddha (megvilágosodott), felemelkedett mester és spirituális beavatott, fejlett lélek és fénymunkás van, akik - akárcsak Saint Germain -, gondos figyelemmel kísérik az emberiség fejlődését. A jelenlétük érezhető azokon a helyeken és azoknál az eseményeknél, amelyek történelmileg fontos következményekkel jártak. Megfontolt helyreigazításaik vagy szükséges bátorításuk, bölcs vezetésük vagy sürgető hízelgésük nélkül a történelem egyik rossz fordulatot a másik után vette volna a jelenlegi Kali Juga korszak alatt.
Azt mondják, St. Germain volt az, aki rejtélyes módon felbukkant a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti aláírásakor, és a legelső aláírást bátorította, amikor az összes jelenlévő személyt megbénította a félelem. [11]
Mi mást lehet még elmondani a Nagy Fehér Testvériségről?
Egy rendkívül erős és rendíthetetlen entitás, a Nagy Fehér Testvériség gyakran tevékenykedik különlegesen felszentelt emberi közvetítőkön és az általuk alapított spirituális szervezeteken keresztül. Ahogy a nevük beszédtémává vált az interneten, sok ember szerzett tudomást néhány olyan csoportról, amelyek múltját még mindig homály fedi. Ki nem hallott még a Szabadkőművesekről, az Illuminátusokról, a Rózsakeresztesekről és a Teozófiai Társaságról, a Templomos Lovagokról és a Sion rendről? Mégis, mind közül a legtitkosabb társaságok azok - amelyeknek neve sincs, amelyek az elmúlt 1000 év során a legnagyobb hatással voltak az emberi történelemre.
Épp ebből az okból kifolyólag gyakorlatilag az összes előbb említett csoportot összefüggésbe hozták "valahogy" a becstelen illuminátusok jelenlegi inkarnációival. Ez egy kivételesen fontos pont. Főleg most, a Konfliktus Korszaka alatt (ami Kali Juga néven is ismert), amint egy hatalommal bíró vagy befolyásos szervezet a nyilvánosság elé lép, magára vonja a figyelmet. Minél feltűnőbbé és pénzügyileg támogatottabbá válik egy csoport, annál valószínűbb, hogy azok célpontjaivá válik, akik át akarják venni felettük az irányítást. Minden egyes "rosszindulatú hatalomátvétel" esetében - történjen az akár nyílt, akár rejtett módon - azok a kompromittált titkos társaságok attól kezdve elkerülhetetlenül rossz irányt vesznek.
Pontosan ez az, amiért azok a szervezetek, amelyek közvetlenül a Nagy Fehér Testvériség megbízásából dolgoznak, gyakorlatilag mindig teljesen titokban végzik a munkájukat. Törekvéseik olyan következményekkel járnának, hogy soha nem kockáztathatják meg egyetlen tagjuk vagy a programjuk felfedését sem. Ezért fontos megértenünk, hogy a legjobb szándékú titkos társaságokról soha nem hallhattunk az idők során, soha nem írtak róluk, és valószínűtlen, hogy egy dedikált Wikipédia oldalon tűnjenek fel.
A változás sok bátor ügynökének nagy szerencsétlenségére, akik az évszázadok során a sokféle elnevezésű titkos társaságokhoz csatlakoztak, mert ezeket a társaságokat végül titokban vagy erővel elbitorolták, őket pedig ugyanolyan igazságtalanul meggyalázzák. Példának okáért, az egy jól ismert tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok alapító atyái szabadkőművesek voltak, különböző páholyokhoz tartoztak - az Angliával ápolt kapcsolataiktól és a hazai gyarmataikon létrehozott páholyaiktól függően. George Washington és Benjamin Franklin csak kettő az alapító atyák leghíresebb szabadkőművesei közül.
Az, hogy ezek a nagyszerű emberek elérték-e a 33. vagy annál magasabb fokozatokat, vagy sem, ebben a témában most nem lényeges, mert a páholyaik arra a küldetésre koncentráltak, hogy lerázzák magukról a brit imperializmus igáját. Valójában a 13 gyarmat területén létrehozott szabadkőműves páholyokból álló hálózat alapvető szerepet játszott sok katonai és politikai siker elérésében az egész forradalmi háborús időszak során. Ha a szabadkőműveseknek nem lett volna az a sok földalatti manővere, kémhálózata és titkos művelete, amivel a leváló gyarmatokat védték, az Amerikai Egyesült Államok még mindig Anglia gyarmata lenne. Főleg George Washington az, aki ma már jól ismert arról, hogy egy rendkívül hatékony kémhálózatot hozott létre, ami nélkül meg se nyerték volna az Amerikai Forradalmat.
Adam Weishaupt
Az Illuminátusok
Persze, a sors úgy hozta, hogy a hírhedt Illuminátusokat is pont ugyanabban az évben alapították, mint amikor a Függetlenségi Nyilatkozatot aláírták. Úgy tartják, hogy 1776 májusában egy német filozófus, Johann Adam Weishaupt Bajorországban alapította meg az Illuminátusok Rendjét.
Minden megismerhető beszámoló szerint úgy tűnik, hogy Weishaupt - a forradalmi időszak "eredeti" nyilvános Illuminátus személyisége - még elég nemes és jó szándékkal indította el "rendjét". Egy olyan titkos társaság volt az övé, amelynek megállapított alapokmánya az emberiség felemeléséről szólt, ahogy ezt saját szavai is illusztrálják:
Ugyanakkor, egy olyan időben, amikor a titkos társaságok véget nem érő kigúnyolása és gyalázása zajlott, úgy terveztem, hogy kihasználom ezt az emberi gyarlóságot egy valódi és értékes cél érdekében, az emberek javára. Azt kívántam tenni, amit az egyházi és világi hatóságok vezetőinek kellett volna megtennie hivatali erényükből fakadóan. [12]
Az Illuminátusok jövője talán egy rossz fordulatot vett amiatt a végzetes döntés miatt, amit Weishaupt néhány évvel korábban hozott, hogy az Egyházjog Professzora lett, egy olyan pozíciót elfoglalva, ami azelőtt mindig kizárólag a jezsuiták számára volt fenntartva. Az is jelentős tény, hogy "Weishaupt oktatása hivatalosan hét éves korában kezdődött meg egy jezsuita iskolában. Később beiratkozott az Ingolstadti Egyetemre, és 1968-ban, 20 évesen jogi doktorátussal diplomázott le. 1772-ben jogi professzor lett." [13] Itt az a végzetes kombináció figyelhető meg, hogy egy naiv és idealista Weishauptból egy nagyon komoly ügyvéd lett (római katolikus egyházjogi professzor) a jezsuita gondolkodás és megjelenés mintájára. A jezsuiták történelmük során jól ismertek voltak a Római Katolikus Egyház katonai ágaként, még a vezetőjük is az a jezsuita tábornok, aki egy nem szokványos katonai jellegű szervezetet vezet, és igazi diktátorként ül a hierarchikus szervezet csúcsán.
A Bajorországban uralkodó környezet ilyen és hasonló okai miatt úgy tűnik, hogy az Illuminátusok jövőbeli küldetése alapvetően el fog térni az eredeti okirattól. Végül is nem véletlen, hogy a történelem során pont ugyanez a bajor miliő vált Adolf Hitler nemzeti szocializmusának melegágyává. Nem csak Hitler kedvenc tartózkodási helye volt Bajorországban (pl. a Sasfészek Berchtesgardenben), hanem a nácizmus valódi előmozdítói is Dél-Németországot használták ugródeszkának a Harmadik Birodalom előrejutásához. A Keresztény Szocializmus egy politikai, gazdasági és társadalmi rendszer, amit a Jézus Társasága (más néven a Jezsuiták) támogatott, bárhol is jelent meg és vert gyökeret.
Míg a Nemzeti (Keresztény) Szocializmus elsőre talán nem hangzik olyan rosszul, a Kommunizmus sem hangzott annak, amíg meg nem próbálták a gyakorlatba ültetni. Ebben rejlik az anyag keresztje.
A földi valóságot az olyan ellentétek határozzák meg, mint a Kapitalizmus és a Kommunizmus, a Fasizmus és a Szocializmus, a Libertarianizmus és a Totalitarianizmus, a Demokrácia és a Despotizmus. Az elmúlt 250 év során minden ilyen "izmust" intézményesítettek valamilyen mértékben. Mind keservesen elbukott, mert ugyanaz a hajtóerő szolgált e végzetesen romlott politikai gazdaságok létrehozásában.
Bármikor, amikor túlságosan elbízza magát az ember, hogy majd gyorsan gyümölcsözővé tesz egy vállalkozást - nem számít, milyen kiváló és nemes ez a törekvés - mindig gyászos kudarc a vége. Az elmúlt 300 év sok politikai és társadalmi mozgalma, forradalma és polgárháborúi mögött álló rejtett erők szándékai nem mindig voltak a legjobbak. Ebből következően végül az lett a sorsuk, hogy elbuktak... és elég gyakran szomorú kudarcot vallottak.
Ugyanez mondható el sok hasonló forradalmárról és a változás ügynökeiről, akiknek csupa jó szándékaik voltak. Ki ne hallott volna, vagy ki ne tapasztalt volna még olyan eseteket, ahol "a pokolba vezető út is jó szándékkal volt kikövezve"? Egy, az eurázsiai és amerikai történelmet vizsgáló, 250 évre visszamenő elemzés sok ilyen törekvést fel tudna tárni.
A Spirituális Adeptusok (beavatottak) által gyakorolt illuminizmus nem ugyanaz, mint a modern Illuminátusok által gyakorolt megvilágosodás gyakorlata.
Bár eléggé különböznek mind az eredetüket, mind a céljaikat tekintve, az eredeti Illuminátusok, és a később az igazságkereső szabadkőművesek különböző szektái által gyakorolt Illuminizmusban van valami közös: mindegyiket nagyon félreértelmezték és félreértették.
Akárcsak a Rózsakeresztesek és a Templomos Lovagok esetében, a valódi történelmük rejtve maradt az évszázadok során, és csak felszínes rituálék és nehezen érthető kézikönyvek, egy csomó szóbeszéd és összefirkált pergamenek maradtak fenn velük kapcsolatban. Hacsak nem értjük meg mélységében ezeknek a titkos társaságoknak az adott alapító atyáit, akkor nem méltányolhatjuk igazán sok évszázados küldetéseiket sem.
A mai modern Illuminátusok, illetve a szabadkőművesek sok különböző páholya által gyakorolt illuminizmus csak egy nagyon kifizetődő kísérlet az Istenség elérésére, valódi spirituális gyakorlatok és a szent rituálék közvetítése nélkül. Úgy tűnik, hogy a 18. századi Illuminátusok valódi érdeklődést mutattak a spirituális út felé, főleg egy olyan szervezet keretében, mely vallásos értékeken osztozott. A mai Illuminátusok egy jó példa az eltérített nevekre - I L L U M I N A T I, ami távolról sem kapcsolódik az eredeti szervezethez vagy küldetéshez.
Néhány kutató felvetette annak lehetőségét, hogy a 21. századi Illuminátusok esetleg két és fél évszázadnyi jezsuita befolyás után egyszerűen csak hozzáidomultak jelenlegi inkarnációikhoz. A Jézus Társasága úgy épül fel, mint egy katonai szervezet, melynek tagjai az ún. Krisztus katonái. Valójában akárhová is mennek, kivételes világi hírnevük megelőzi őket - egy felfogás, ami csak azért erősödött meg, mert megjelenésük óta a jezsuitákat és a zsidókat is olyan sok országban kényszerítették távozásra.
A Teozófiai Társaság egyik első összejövetele
Helena Blavatsky és a Teozófiai Társaság
A még fiatalabb Teozófiai Társaság is a félreértettség hasonló mintájába illeszkedik, és ezért gyakran félreértelmezik. Mivel a Teozófiai Társaság messze a legkevésbé titkos mind közül, sokkal könnyebb megvizsgálni, mint a többit. Legjelesebb tagjai és az alapító tagok alapvetően nyitott könyvnek számítottak, akik a 19. és a 20. század néhány legleleplezőbb köteteit is írták.
A Teozófiai Társaság három alapító tagja közül az egyikük, Helena Petrovna Blavatsky személyében egy őszinte spirituális keresőt (aspiránst) találunk, akit egyesek a New Age (Új Kor) nagyanyjának tartanak. Jóval megelőzve saját korát és olyan nőként, akit lábbal tiportak, Blavatsky-t sok kritikus bírálta, akik egyszerűen csak nem tudtak a nő monumentális árnyékában élni. Spirituális fejlettségének szintje és világi ismeretei összehasonlíthatatlanok voltak, különösen az 1800-as évek végének időszakában, amikor a legrohamosabban fejlődött.
Helena Blavatsky és a Teozófiai Társaság története jól szemlélteti, hogy sok spirituális szervezetet hogyan címkéztek félre vagy ástak alá szándékosan, esetleg mindkettőt egyszerre. Helena őszinte és lelkes érdeklődése a világ spirituális bőségének kiterjesztése iránt végül arra késztette őt, hogy társaságának székhelyét az Indiában található Chennai-ba helyezze át. Karizmatikus hitelessége mágnesként szolgált sok más, hasonló gondolkodású fejlett lélek számára. Olyanok voltak köztük, sok más mellett, mint Rudolf Steiner, Annie Besant, Alice Bailey, Charles Webster Leadbeater, Henry Steel Olcott, William Q. Judge, és Dzsiddu Krisnamurti.
Az Alice Bailey által alapított tröszt - a Lucis Trust - egy tökéletes példája annak, hogy egy eredetileg jó szándékú és nemes szervezetet hogyan kötöttek össze Lucifer legnegatívabb jelentésű fogalmaival. Számos félrevezetett ember van ma a világban, akik az ilyen spirituális dolgokról való igen csekély tudásuk miatt teljesen képzetlennek bizonyulnak arra, hogy a Lucis Trösztöt bírálják. Ebben az esetben a "Lucis" szó fényt jelent, kimondottan a nehezen megszerzett ritka tudás és kifinomult bölcsesség isteni fényét.
Mivel intenzíven foglalkozott okkult asztrológiával és ezoterikus pszichológiával, nem hagyományos gyógyítással és keleti meditációval, Alice Bailey-t is igencsak félreértették. Tudása nagy része "a tibeti"-n keresztül tárult fel számára, akit "D. K." kezdőbetűk révén is ismertek, és később Djwal Khulként azonosítottak. Bailey bármely anyagának laza olvasgatása is hatalmas intellektusról és igazi spiritualitásról árulkodik.
Hacsak nem értjük meg mélységeiben ezeknek a különböző titkos társaságoknak az "alapító atyáit és anyáit", nem is lehetünk képesek igazán értékelni több évszázadon átívelő küldetésüket sem.
Egy régi anekdota pontosan tükröz egy jelenséget, ami újra és újra megismétlődött. Így szól:
Egyszer volt két bárban filozofáló jó barát, akik szerettek ugyanabba a sarki bárba járni. Az ittasság pillanataiban néha eléggé nyitottá váltak ahhoz, hogy rálássanak a dolgok igazi lényegére. Néha megtapasztalták a legmagasabb szintű IGAZSÁG pillanatait, vagy villanásszerű isteni felismeréseik voltak. Ritka alkalmakkor az emelkedett szellemi bölcsesség tömör szútráit kapták ajándékul, melyek felszabadíthatják a lelket. Mindig megbizonyosodtak arról, hogy ezeket feljegyezték.
Azt kevésbé tudták, hogy az Ördög maga is tudott az ő filozofálási módjaikról. Egyik éjjel, amikor az Ördög a társával lesben állva várakozott, valami nagyon szokatlan dolog történt. Szokás szerint, a két férfi együtt hagyta el a bárt, de ezúttal másmilyennek tűntek....talán átalakultak...talán át is szellemültek. Ekkor az Ördög tudta, hogy közeleg az ő ideje, hogy lecsapjon rájuk.
Egyszer csak egy szakadt papírdarab esett le az egyik filozófus barát kezéből. A legfőbb IGAZSÁG szavai voltak ráírva, mintha csak maga a Mindenható Isten mondta volna őket.
Az Ördög társa azonnal megbökte az Ördögöt, hogy menjenek gyorsabban, és tűnjenek el a szent igazságot tartalmazó papírral, mielőtt a két barát egyike észreveszi, hogy elejtették a macskaköves úton.
"Nem, nem, nem tehetjük ezt, barátom" - mondta az Ördög. "Meg kell várnunk, hogy megtalálják a papírt az IGAZSÁGGAL és szorosan a mellkasukra öleljék" - mondta, a legnagyobb magabiztossággal. "Így mi majd megvárjuk... megvárjuk, hogy ők rendezzék el. Igen, mi mindig megvárjuk, hogy ők rendezzék magukat az IGAZSÁG köré. Miután a nehéz munka egészét elvégezték, nekünk csak át kell vennünk az uralmat afölött, amit ők olyan idealistán elrendeztek." [14]
A Rózsakeresztesek rendje: egy protestáns válasz a római katolikus Jézus Társaságára
Sir Francis Bacon viszonylag biztos és védett volt az Erzsébet királynő udvarában betöltött erős pozíciójában. Pedig tudta, hogy eljön majd a nap, amikor azok, akik az Új Atlantisz eredeti tervén kívántak osztozni vele, összeesküdnek majd ellene, hogy leszámoljanak vele. Megértette, hogy a hírvivővel való leszámolás az Új Atlantisz létrehozásának egész tervét is aláássa, lelassítja vagy véget vet neki.
Ebben a tekintetben Francis Bacon teljesen tisztán felfogta, hogy legnagyobb ellensége mélyen a Római Katolikus Egyházon belül lapult. Ugyanebben az időkeretben, amikor az Új Atlantisz apróbb részleteit is kidolgozta, egy új, férfiakból álló vallásos gyülekezet formálódott a Római Egyházon belül, ami Jézus Társasága néven ismeretes. 1540-ben alapították - Loyolai Ignác nekilátott megszervezni egy kvázi katonai szervezet létrehozását, ami a római katolikus érdekek védelmét szolgálta volna az egész világon.
Mivel az Egyház olyan elszánt volt, hogy a Föld bolygón az elsődleges autoritásként funkcionáljon, megengedték a jezsuitáknak, hogy - amint arról ismeretesek - olyan módon működjenek, ami távol állt az Egyházban fellelhető összes gyülekezet erényes vezetésétől. Valójában a Jézus Társasága kezdetben azért jött létre, hogy hatalommal bíró ellenerőként szolgáljon a protestáns reformációval szemben. Az alapító okirat és a küldetésnyilatkozat lehetővé tette a Jézus Társasága számára, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjon, hogy megvédje az Egyházat a reformáció ügynökeitől. Arra is felhatalmazták, hogy védelmi intézkedéseket tegyen minden észlelt fenyegetéssel szemben a bolygón, amire gyakran sor is került.
Ebben a környezetben jött létre a Rózsakeresztesek rendje. Elsődleges céljuk az volt, hogy ellensúlyozzák mindazt a politikai ármánykodást és katonai machinációt, amiket a jezsuiták olyan notóriusan hajtottak végre a bolygón mindenütt. Az egyetlen mód, hogy az Új Atlantiszt megvédjék a Jézus Társasága által kitervelt előre eltervezett támadásoktól és összeesküvésektől, az volt, hogy ha hozzájutnak azokhoz a szükséges hírekhez, amik megvédik őket. Bacon és társai nagyon is tudatában voltak a Római Egyház meggyőző erejének és rendkívüli bátorságának. Azt is érezték, hogy Bacon igaz emberekből álló összetartó bandája - ha megfelelően megszervezik erre - képes hatékonyan meghiúsítani a Jézus Társasága minden kísérletét arra vonatkozóan, hogy felforgassa azt a nagy tervüket, hogy Atlantiszt az Új Világban keltsék új életre.
Itt áll a Rózsakeresztesek eredeti célja és küldetése.
Senki nem tudja biztosan, hogy hogyan, vagy mikor alakult meg a Szabadkőműves Testvériség. A szabadkőműves ösztöndíjasok körében széleskörűen elfogadott elmélet szerint a Testvériség a középkori kőműves céhekből emelkedett ki. A Testvériség rituáléiban használt nyelvezet és szimbólumok ebből az időből származnak. A legrégebbi dokumentum, mely megemlíti a Szabadkőműveseket, az a Regius költemény, amit körülbelül 1390-ben nyomtattak, és ami egy korábbi munka másolata. 1717-ben négy páholyból jött létre Londonban az első Angliai Nagy Páholy, és az ez után következő dokumentumok már teljesebbek.
Harminc éven belül a testvériség egész Európában és az amerikai gyarmatokon is elterjedt. A szabadkőművesség nagyon népszerűvé vált a gyarmati Amerikában. George Washington szabadkőműves volt, Benjamin Franklin a pennsylvaniai testvériség vezetőjeként szolgált, ahogy Paul Revere és Joseph Warren pedig a massachusetts-i testvériség vezetői voltak. Az Amerika alapítói közé tartozó más ismert szabadkőművesek közé tartozott John Hancock, John Sullivan, Lafayette, Frederick von Stuben báró, Nathanael Greene, és John Paul Jones. Egy másik szabadkőműves, John Marshall főbíró alakította ki a Legfelsőbb Bíróság mai formáját. [15]
Valamikor régen a férfiak kötődtek a mindenféle épület és építmény alapozásának művészetéhez és tudományához. Az eredeti testvériségek dátumai és helyei, amelyeket kimondottan erre a célra alakítottak ki, az évszázadok múlásával elvesztek. Következésképpen eléggé bizonytalan, hogy ezeknek a társaságoknak a valódi eredetét megtaláljuk-e valaha. Hasonló szervezeteknek sok nyoma van az ókori Egyiptom, Perzsia, Görögország, Róma és Izrael története során. Azonban a csoportok körüli titoktartás miatt ezek gyakran a "radar alatt" (fel nem deríthetően) működtek anélkül, hogy arról bármilyen nyilvános feljegyzést rögzítettek volna.
A szabadkőművesség kulcsfontosságú pontja az, hogy mindig is magas képességű férfiak jól megalapozott hálózatával szolgált, akik ha kellett, felajánlották magukat sürgős igények kielégítéséhez és a létfontosságú célok támogatásához saját társaságaikon belül. Különösen igaz ez azokra a nagy páholyokra, amelyeket Londonban a 18. század elején hoztak létre. Ezek voltak azok a páholyok, amelyek a leváló amerikai gyarmatokat is létrehozták, hogy az ugyanilyen típusú társaságokat lemásolják. Ezek a testvériségek elengedhetetlenek voltak a gyarmatosítók közti fontos információk terjesztésében. A legfontosabb információ az volt, hogy mit tegyenek az angol monarchia által kiadott oly sok "törvény" formáját öltő sok elnyomó ediktummal, mint például a bélyegzőtörvénnyel (Stamp Act).
Rengeteg döntő bizonyíték van, amely azt mutatja, hogy a szabadkőművesek sok washingtoni szövetségi épület tervezésében és építésében közvetlenül is részt vettek. Megkülönböztető jelöléseik és a kőműves munkáik meglehetősen nyilvánvalóak Columbia egész körzetében. A szembeötlő pont itt az, hogy ők mindig is a legmagasabb szintű építészeti és mérnöki, építési technikák és anyagok használatáról voltak híresek. A sok rejtett terveikről, amelyeket gyakran nekik tulajdonítanak, csak találgatni lehet. Azonban ezeknek a nagy látnokoknak a szándéka egyszerre volt nemes, igaz és gondviselésszerű.
Az, hogy a szabadkőművesség mennyire bizonyult alapvetőnek a gyarmatok számára az amerikai függetlenségi háború alatt, azzal kapcsolatban egy dolog nagyon nyilvánvaló. Az amerikai tájat tarkító szabadkőműves páholyokat stratégiailag úgy helyezték el, hogy információgyűjtő és elosztó központokként használhassák őket. A vége felé a páholyok bástyákként szolgáltak a brit elnyomás és a gyarmatosítók életébe való beavatkozás ellen. Mivel a szabadkőműves páholyok angol eredetűek voltak, a gyarmatosítók képesek voltak a rendszert saját előnyükre működtetni. Azt is tudták, hogy a britek hogyan használhatják a hálózatokat ellenük.
A forradalmi háború utáni időszak óta a szabadkőművesség továbbra is sok különböző változáson ment keresztül. A páholyokat olyan eredményesen használták szerte az új Amerikai Köztársaságban, hogy a Brit Monarchia egy ponton mindegyikbe beszivárgott, és titokban átvette az irányítást felettük. Pontosan ez történt, és ez az, ami miatt a szabadkőműveseknek ma már ilyen rossz híre van. Persze az ritkább, hogy alsóbb szinteken lévő szabadkőművesek vegyenek részt a Köztársaság felforgatásában, és akiket brit ügynökök árulnak el. Ezeket a bonyolult sémákat és nyakatekert összeesküvéseket mindig a szabadkőműves hierarchiában a 33. szinten és az afölötti szinteken tervelik ki, amiket aztán az alsóbb szinteken lévő beavatottak hajtanak végre, akik nincsenek tudatában a társaság tervének.
Artúr király és a kerekasztal lovagjai
Artúr király és a kerekasztal lovagjai egy másik jelentős „allegória”, ami az Új Atlantisz eljövetelét előre jelezte. Artúr király udvarában a hős lovagok mindegyike képviseli azokat a különféle nemes tulajdonságokat, amelyekre egy új, feudalizmus utáni rend létrehozásához szükség lenne. A bátorságon és lovagiasságon, erőn és vitézségen, nemesszívűségen és önfeláldozáson túl a szellemi bölcsesség és a hétköznapi tudás, a tudományos szakértelem és a technológiai bátorság is a jövő „lovagjainak” előfeltételei.
Az Artúr király idején érvényesülő feudális társadalmak egy nap majd egy szabadabb, igazságosabb, emberségesebb és demokratikusabb társadalommá fejlődnek. A jövőbeli angol reneszánsz felfedné azokat a magas szintű lényeket és fejlett lelkeket, akik egy civilizáció fejlődésének megvalósulásához szükségesek. Ennek legmagasabb szintű beteljesedése végül az Új Atlantisz felemelésében valósulna meg, az Amerikai Egyesült Államok születésén keresztül.
Ha Erzsébet királynő udvara az Amerikai Köztársaság alapító atyáinak változatos és színes „shakespeare-i" színészekkel teli főpróbája lenne, azt mondhatnánk, hogy Artúr király és a kerekasztal lovagjainak (valódi vagy elképzelt) beiktatása alapos áttekintést adna arról, hogy mi történik az Erzsébet- és Jakab-korban.
Talán nem véletlen, hogy Sir Thomas Malory, a Le Morte d’Arthur (a könyv eredeti címe: Artúr király és a Kerekasztal nemes lovagjainak könyve) írója Warwickshire-ben, Angliában született. Soha nem bizonyították kategorikusan, hogy Malory a Le Morte d’Arthur-t ténylegesen megírta, sőt valószínűbb, hogy nem írta meg. Jól rögzített személyes története, ha pontos, sok olyan viselkedést tartalmazott, ami teljesen ellentmondott a lovagiasság kódexének. És tényleges bizonyíték sincs rá, a nevét kivéve, ami a Le Morte d’Arthur tényleges elkészítéséhez köti.
Ahogyan épp bebizonyosodott, hogy Sir Francis Bacon írta William Shakespeare sok különféle munkáját, tényleg úgy tűnik, hogy egy nagyon képzett és hozzáértő filozófus/író írta az Artúr király és a Kerekasztal nemesi lovagjainak könyvét. Ahogy az eredeti irodalmi mű, ami hitelesen dolgozza ki az Artúr-legendát, a Le Morte d’Arthur lett a fő forrás, amiből Artúr király történetének minden későbbi kiadása származtatható.
Az Artúr-legenda különösen kitűnik abban abban a tekintetben, hogy feltárja minden egyes nemes lovag egyedi képességeit, akiknek száma 150 lehetett. A 12 fő lovag, Artúr királyon kívül, az állatöv tizenkét jegyét képviseli. Mindegyik jellel (és lovaggal) különleges vonások járnak, amik - ha egy igazán becsületes küldetés zászlaja alatt egyesítenek, mint amilyen Artúr királyé - sikeresen teljesíthetők.
Stratford-Upon-Avon, az iskolázatlan William Shakespeare szülőhelye, és a Királyi Shakespeare Színház otthona, szintén ugyanabban a megyében található, mint Sir Thomas Malory szülőhelye: Warwickshire, Anglia. Talán Shakespeare és Malory közös születési helye is egy elejtett nyom volt. Talán csupán egyetlen olyan személyiség létezett a történelem során, aki képes is volt és valószínűleg szőtte is az ilyen véletlen egybeesések és összekapcsolódások ilyen rejtélyes hálóját. Abban az esetben, ha ezek a hátborzongató kapcsolatok még nem kristályosodtak ki kellőképpen, akkor a következő történetet mutatjuk be mérlegelésre.
Saint Germain gróf: Merlin, Roger Bacon és Francis Bacon
Szent Germain gróf a közös nevező az összes fent említett ember és hely, esemény és történés között. És ott vannak azok is, akik Merlin, az Artúr király udvarában lévő legendás varázsló reinkarnációjának tekintik őt. Ez az ismétlődő kapcsolat teljes mértékben megmagyarázná, hogy egy nagyon hasonló történet miért jelenik meg mind a három itt tárgyalt történelmi műben. Úgy tűnik, hogy a fent említett történelmi drámák mindegyikének főszereplője valóban egymást tükrözi: (i) Artúr király és Merlin, ii) Erzsébet királynő és Sir Francis Bacon (iii) George Washington és Saint Germain gróf.
E nagyszerű vezetők mindegyike jól ismert igaz egyenlőségre törekvő módszereiről és demokratikus jövőképéről, erkölcsi egyenességéről és velőt rázó bátorságáról. Saját koruk és egyéni sorsuk mindegyiküket azzal a feladattal bízta meg, hogy lerakják egy új forradalmi társadalmi építmény alapjait, ami majd drámai módon megváltoztatja a civilizáció menetét. Mindegyik esetben egyértelműen erőteljes és határozott erők munkálkodnak, amiket nem lehet kijátszani. Úgy tűnik, hogy ezen erők valódi forrása - figyelembe véve a földi valóság csodás sikereit - a Legmagasabb Erőben lévő felsőbb erő.
Hasonlóképpen, a történelem mindhárom eme óriását saját koruk legnagyszerűbb emberei vették körül. Ahogy Merlin az Artúr-legendák során a mágiáját használta, hogy minden egyes lovag a megfelelő időben bukkanjon fel, Sir Francis Bacon pontosan ugyanezt a szerepet játszotta az Erzsébet- és a Jakab-korszak alatt. Bacon shakespeare-i írókból álló szuper titkos köre egy igen régi hagyományt követett - igencsak kiváltságos információk és az ezoterikus tudás terjesztését a shakespeare-i színészek társulatán/társulatain keresztül.
Gyorsan előretekerve az eseményeket az amerikai függetlenségi háború időszakáig, maga Saint Germain az, aki Európa fővárosai szerte és a 13 gyarmaton is felbukkan, biztosítva, hogy minden a „Korok Mestertervének” megfelelően történjen. E cél érdekében használta talpraesett államférfiúi adottságait és csalhatatlan diplomáciáját annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan ország, amely közvetlenül és közvetetten részt vett az Amerikai Köztársaság születésében (Anglia, Franciaország, Spanyolország, Oroszország és Németország), a tökéletes időben eljátssza megfelelő szerepét. Hasonlóképpen, amikor szükséges volt, ő mozgatta az alapító atyákat is a megfelelő helyzetükbe, hogy ők is összetalálkozzanak a sorsukkal.
Például Szent Germain volt az, aki befolyásolta Lafayette márkiját, hogy segítsen az amerikai forradalom finanszírozásában, ahogy abban is bátorította, hogy George Washington tábornokot meglátogassa. Első találkozásukkor Lafayette és Washington is osztozott a bajtársiasságban és az azonnali felismerésben, hogy a márkit a sors rendelte arra, hogy a tábornok mellett harcoljon, amíg a háborút meg nem nyerik. És így is tett.
Benjamin Franklin mentorálása a születő tudományok terén szintén szemléletesen illusztrálja Szent Germain alapvető befolyását az alapító atyákra. Franklinnek nem tartott túl sokáig, hogy utolérje, mivel ma arról híres, hogy felfedezte az elektromosságot. Számos találmány miatt is elismerik, amik között ott van a villámhárító, a bifokális szemüveg, egy lépésszámláló, a Franklin kályha és a ventilátorszárny. Szent Germain éleslátásával is hozzájárult Franklin rendkívül fontos tettéhez, hogy feltérképezte az óceáni Golf-áramlatot.
Még azt is feltételezhetjük, hogy különböző inkarnációiban Merlinként, Francis Baconként és önmagaként St. Germain grófja volt a felelős e nagy lelkek - mindhárom nagyszerű bölcs - mindegyikének összegyűjtéséért. Ilyen az összehasonlíthatatlan St. Germain páratlan kiválósága, szavakkal ki nem fejezhető misztériuma és nemes sorsa. Valóban, az Új Atlantisz soha nem emelkedett volna ki az észak-amerikai kontinensen az ő mindig jelenlévő vezettetése nélkül, megindító inspirációja és életbevágó közvetítése nélkül. Csak St. Germain grófjának időszerű és döntő közbeavatkozásán keresztül születhetett meg az Amerikai Egyesült Államok egy szabad és korlátlan nemzetként.
Hogyan okozta az Erzsébet-kori felvilágosodás Anglia átalakulását a terjeszkedő Brit Birodalommá?
A történelem tele van olyan esetekkel, amikor egy ország, vagy egy királyság, vagy egy birodalom kiemelkedik "jó" szándékával, és azután zsarnokságba fullad. Minden gazdag és hatalmas nemzetben és/vagy fővárosban az igazak és a gonosztevők is gyakran összesereglenek. Ez volt Babilonban és Alexandriában, Jeruzsálemben és Rómában, Párizsban és Madridban, Londonban és Washingtonban is. Ez a visszatérő dinamika az ellentétek törvényén alapul, ami egyszerűen azt állítja, hogy az ellentétek vonzzák egymást.
Sok oka van ennek, főleg a nemzetközi ügyek világában; bár ez a fontos téma egy kis kitérő ebben a már így is hosszúra nyúlt értekezésben. Elég erről annyi, hogy London végül elég sebezhetővé vált ezzel az erősen destruktív dinamikával szemben. Mert az Erzsébet-udvarban és az udvar körül összegyűlt hatalmas vagyonnal és hatalommal bíró jó és rossz szereplők miatt egyszerűen nem volt, ami megállította volna az elnyomó Brit Birodalom rendkívüli növekedését és terjeszkedését.
A jó szereplők közül sokat már megemlítettünk. Az ő idejükben jó munkájukról és nemes szándékaikról voltak ismertek. A játszmában az alantas szándékú játékosok azok, akik sokkal kevésbé ismertek. Az egyikük, aki úgy tűnik, hogy a sötét oldalnak dolgozott, az Erzsébet-udvar egyik kulcsembere volt. A neve John Dee - Dr. John Dee. Dee egy titokzatos férfi és egy rejtélyes személyiség egyszerre. Dee jelentős befolyásra tett szert Erzsébet fő minisztereinek és tanácsadóinak gyülekezetében. Ez az, ahol a probléma ténylegesen kezdődött.
Nem kérdéses, hogy ahogy a történelem során a sok John Dee-t, őt is szándékosan helyezte a sors pozícióba, hogy rendkívüli befolyást gyakoroljon Erzsébet királynőre, amit meg is tett. Sajnos úgy tűnik, John Dee sok tanácsát és befolyását sehol sem rögzítették. Ezért nagy része annak, amit ebben a bizonyos beszélgetésben kínálunk, szóbeszéden és gyanúsítgatáson alapul. A sötét oldal rendszerint a sötétség leple alatt tevékenykedik. Gyalázatos gaztetteikről egyszerűen nincsenek feljegyzések.
Dr. John Dee kísérletet mutat be Erzsében királynő előtt
Habár létezik egy fontos momentum a brit történelemben, amit rendesen feljegyeztek, ami az utánozhatatlan Dr. John Dee-vel kapcsolatos. A Spanyol Armada sokkoló veresége 1588-ban tulajdonképpen fordulópontot jelentett a világtörténelemben. Attól a ponttól kezdve a világhatalom tengelye Anglia körül kezdett el forogni, nem Spanyolország vagy Róma körül. Az a Spanyolország és Anglia közti híres tengeri csata jelezte John Dee befolyásának kezdetét az Erzsébet-udvarban. Mivel az ő tanácsai és főleg jól ismert okkult ereje volt az, ami az angolok számára a döntő katonai győzelmet garantálta.
Dee meglovagolta a tudomány és a mágia világát, amint azok kezdtek jól megkülönböztethetően különválni. Korának egyik legtanultabb embereként még a húszas évei elején meghívták a Párizsi Egyetemre, hogy tartson előadást az euklidészi geometriáról. Dee a matematika buzgó támogatója és nagyra becsült csillagász volt, valamint vezető navigációs szakember, aki sok embert képzett ki azok közül, akik Anglia felfedező útjait vezették.
Ezekkel az erőfeszítésekkel egy időben Dee elmerült a mágia, az asztrológia és a hermészi filozófia világában. Élete utolsó harmincvalahány évében sok időt és erőfeszítést szentelt annak, hogy megpróbáljon belső kapcsolatba kerülni angyalokkal és démonokkal azért, hogy megtanulja a teremtés nyelvét és az apokalipszis előtt egységbe kerüljön az emberiséggel. [16]
Dee nem csak kiváló asztrológus és csillagász, alkimista és okkultista volt, hanem javíthatatlan imperialista is. Talán ez volt a legnagyobb gyengesége - egy olyan gyengeség, amit aztán arra használt, hogy London kereskedő osztályának gyengeségeit kihasználja. Mivel a kereskedők és bankárok voltak azok, akik valóban felelősek voltak a Brit Birodalom hatalmas növekedéséért. Dee intuitíve tudta, hogy a történelem során minden birodalom így nőtt nagyra, és hogy a gyorsan fejlődő Brit Birodalom sem lesz más.
Ebben a birodalom-növesztő vállalkozásban kétség kívül sokan együttműködtek Dee-vel. Az a legvalószínűbb, hogy arra irányuló tudatos szándéka, hogy egy globális birodalmat hozzon létre, ami felhasználható az „emberiség apokalipszis előtti egységének felépítésére”, meglehetősen radikálisan eltért a londoni politikusokétól és üzletemberekétől, akik az idegen országok vagyonának kifosztására és elrablására törekedtek. Ennek ellenére a Brit Birodalom rendkívül gyors fejlődéséből kitűnik, hogy a kereskedelem volt az elsődleges hajtóereje az egész bolygóra kiterjedő birodalomnak. Kik voltak azok a kisebb játékosok ebben a hamarosan megnevezendő Nagy Játszmában?
Dee alkalmi tanácsadóként és oktatóként szolgált I. Erzsébetnek, és kapcsolatot ápolt minisztereivel, Francis Walsinghammel és William Cecillel. Dee oktatta és patrónusi kapcsolatokat is élvezett Sir Philip Sidney-vel, nagybátyjával, Robert Dudley-val, Leicester első grófjával és Edward Dyer-rel. Sir Christopher Hatton pártfogását is élvezte. [16]
Többen vannak mások is, akik rejtve maradnak Anglia hatalmas bank- és befektetési közösségének jegyzékében. Ők csupán üzletemberek voltak, az eredeti befektetők a Társaság néven ismert tervben. Mivel a "Társaság" néven ismert üzleti vállalkozás volt az, ami révén az angolok képesek voltak egy olyan birodalmat kiterjeszteni, melynek napja sohasem nyugszik le. Ezek közül az egyik első vállalkozás, amit 1600-ban Londonban jegyeztek be, a Kelet-India Társaság néven vált ismertté. Ez egy olyan társaság volt, amelynek állandó serege nagyobb volt, mint magának a koronának. Ez jelzi a vállalati teljes kiterjedését, amiket meg kellett védeni azoktól, akik hűtlenül kezelték őket.
John Dee igaz történetét soha nem fogjuk megismerni; bár az egyik interneten található életrajzának most következő kivonata azt a politikai hatalmat tükrözi, amit sikeresen felhalmozott és felhasznált az „Új Atlantisz” saját verziójának megvalósításához.
Élete során Dee Európa egyik legnagyobb és Anglia legnagyobb könyvtárát halmozta fel. Magas tudományos státusza szintén lehetővé tette, hogy szerepet játsszon az Erzsébet-kori politikában. [16]
A nyilvánvalót el kell ismerni, hogy amikor egy beiktatásra váró politikai törvény nem csak megmenti a királyságot az egyetlen fő ellenfelétől, hanem elő is segíti egy, a nyílt tengeren fenntartott jövőbeli birodalom meghatározását is, akkor az uralkodó mindig nagyon nagy figyelmet fordít arra a bizonyos javaslatra. És így is tett. Erzsébet királynő jól ismerte John Dee erejét szellemek és a viharok megidézésére egyaránt, csakúgy, mint a semmiből jött vihar(ok) előidézésére, hogy elpusztítsák a megbénult Spanyol Armadát. Talán a királynő úgy érezte, hogy sokkal jobb az ilyen okkult erőket idegen nemzetekkel szemben használni, és nem pedig maga Anglia ellen.
A Nagy Fehér Testvériség és az Amerikai Kísérlet
Aztán ott vannak azok az igazán egyedi vállalkozások is, amelyek szinte tökéletes összhangot élveznek az isteni akarat szándékával és kivitelezésével. Ez volt a helyzet az Amerikai Köztársaság megalapításával is. Függetlenül attól a ténytől, hogy súlyos hibákat követtek el, amikor a 13 gyarmat az 50 állammá nőtte ki magát, az USA arra rendeltetett, hogy az Új Atlantiszként szülessen újra.
Ennek a történetnek a tanulsága: noha az olyan nagyszerű vállalkozások, mint az Amerikai Köztársaság alapítása, Isten által eleve elrendeltek, és bár Isten sok segítője készenlétben áll értük, ezek is összeomolhatnak és leéghetnek, különösen, ha az éberséget nem gyakorolják minden nagyobb fordulópontnál. Az éberség ebben az esetben az inspiráció isteni forrásával való töretlen kapcsolat fenntartására utal, különösen a jó kormányzás és a dharmikus (szellemi tanok szerinti) megvalósítás biztosítása érdekében. Míg a valóban igazságos mozgalom erényes vezetői talán tökéletesen össze vannak kapcsolódva a Mindenható Istennel, azért mindig lesz néhány olyan becsatlakozó ember, aki nincs összekapcsolódva Istennel. És aztán ott vannak azok is, akik rosszindulatú lopakodással és/vagy brutális erővel próbálják szabotálni és/vagy átvenni az ilyen nemes küldetéseket.
Kevesen vannak tudatában, hogy a Nagy Fehér Testvériség volt az, amelyik a példa nélküli Amerikai Kísérlethez a szándékot és a világi lendületet adta. Roger Bacon szerzetes, Sir Francis Bacon és Szent Germain grófja mind kimagaslóak voltak a filozófia és a kísérleti tudomány módszereiben. Ezért mindegyikük kulcsfontosságú alkotóelemekkel és technikákkal járult hozzá a modern korszak legnagyobb laboratóriumához, egy kísérlethez, ami az örökké fejlődő Amerikai Kísérletként - az Amerikai Egyesült Államokként - vált ismertté.
Annak érdekében, hogy az Amerikai Kísérlet komolyan elkezdődjön, tisztességes személyiségeket és jó lelkiismeretű férfiakat találtak, akik valóban magas rangú és nemesi születésűek voltak. Thomas Paine, John Adams, Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, George Washington, Samuel Adams, James Madison, John Jay, George Mason, John Paul Jones, Samuel Huntington és Lafayette márkija csak néhány eme igazán nagyszerű ember közül. A családi tűzhely és az otthon, a megélhetés és a vagyon, a tisztség és a hírnév feláldozása egészen rendkívüli volt sok ilyen bátor együttműködő számára.
Két nagyon nehéz háború alatt a 13 gyarmat fokozatosan nőtte ki magát az 50 állammá és más területekké. New York és Los Angeles, Miami és Chicago nagy városai belépési kapukká váltak a világ minden tájáról érkező bevándorlók számára. Ilyen módon az Amerikai Egyesült Államok a világ által kínált legjobb dolgok olvasztó tégelyévé (valamint kísérleti kémcsövévé) vált. Lassan, de biztosan létrehozták az Új Atlantiszt. Ugyan bármely kísérlet bármikor kudarcba fulladhat, ha azt félrevezetett egyének veszik át és vezetik, akik nem a Fény terveit követik.
Az Anglo-Amerikai Birodalom Egyesült Államok fázisa
Az Amerikai Egyesült Államok volt az, ahol valójában az Új Atlantiszt növekedésre és virágzásra szánták. A függetlenségi háború időszaka meghatározta azokat a feszültségeket, amik az USA teljes létezése során felmerülnének. Az amerikai forradalom a John Dee-féle imperialisták és a Sir Francis Bacon-féle nacionalisták közötti megosztottságot is kihangsúlyozta. A 2016-ban a világot irányító globalista cabal gyökerei a brit korona imperializmusába nyúlnak vissza, ami szorosan felsorakozott a John Dee-féle imperialisták mellett. Ezzel szemben a leváló amerikai hazafi mozgalom az Új Atlantisz eszményeit tükrözi, amiket Sir Francis Bacon és pártoló társai álmodtak meg.
Valójában a sok háború, ami az amerikai gyarmatokat sújtotta, az elsődleges konfliktus közvetlen megnyilvánulása volt, amely Londonban e két tábor között folyt. Függetlenül attól, hogy ki harcolt a különböző csataterek ellentétes oldalán - francia katonák vagy német zsoldosok, bennszülött indiánok vagy amerikai polgárőrök, angol gyalogosok vagy spanyol hódítók -, mindegyiküket vagy a John Dee-féle globalista cabal, vagy a Francis Bacon-féle nacionalista mozgalom támogatta.
Pontosan ez az, amiért az első település Jamestownnál olyan sok nehézségbe ütközött. Ez Sir Francis Bacon és társainak kritikus kísérletét jelentette, hogy az új kontinensen komoly jelenlétet alakítsanak ki, amit a John Dee-féle cabal súlyosan meghiúsított. Bacon szerint az Új Atlantiszt gyarmatosítani kellett az igazi egyéni szuverenitás és a magas nemzeti ideálok előmozdítása érdekében. Dee másként akarta, mert az érett új világot ki kellett használni annak érdekében, hogy tovább bővítse a jövőbeli Brit Birodalmat.
John Dee bizonyult az erősebbnek, amiatt a rejtett program miatt, amit abban a pillanatban végrehajtottak, ahogy az Egyesült Államok megszerezte érzékelhető függetlenségét és hatalmas nemzetté nőtte ki magát (valójában a brit imperialisták palimadara volt). Azt is tudta, hogy az Egyesült Államokat a Brit Birodalom (és az Új Világrend) katonai ágaként fogják használni, miután az egész világ központi bankjává alakult. New York City-t és Washington D.C-t egyaránt hosszú évtizedek óta gondosan építgették azzal a kifejezett szándékkal, hogy elsősorban a brit korona érdekeit szolgálják. Minden más alacsonyabb státuszba került ... sokkal alacsonyabb státuszba, mint ahogyan azt az USA jelenlegi helyzete jelenleg szemlélteti.
Itt rejlik az ősi konfliktus, ami a létrejötte óta kihívást jelentett az USA számára. Minden háború, amit az Egyesült Államok vívott a történelme során, vagy egy angol-amerikai világbirodalom Dee-féle programjának előmozdítása vagy az Új Atlantisz Bacon-féle tervének meghiúsítása céljából történt.
E célok felé haladva az Egyesült Államokat szisztematikusan építették fel úgy, mint egy könyörtelen közösség eltipró erőt és technológiai erőművet. A tudományos ismeretek és az alkalmazott technológia fejlődése tökéletesen összhangban maradt Bacon szándékával; habár a fejlett technológia katonai felhasználásának nagy részét a Dee-féle cabal kezdeményezte. Mivel az e folyamatban lévő vállalkozás mögött meghúzódó valódi okkult erőket gyakran használják a brutális erő nagyvilág felé történő mutogatására, végül elérték, hogy a nemzetek világközössége a Mindenható Dollár néven ismert új entitást imádja.
Valójában most az egész nemzetközösség két különálló táborra oszlik - azokra, akik továbbra is világtartalék valutaként használják az amerikai dollárt, és azok, akik eltávolítják azt a nemzetközi tranzakcióikból és a bankrendszerükből, a befektetéseikből és államadósságaikból. Ebben rejlik a valódi konfliktus, ami a Föld bolygó szinte minden négyzet centiméterét sújtja. A két iraki háború, a líbiai háború, az ukrajnai háború és a szíriai háború csak a legfrissebb demonstrációk, amelyeket a gátlástalan Dee-ihlette Cabal a teljes világuralom érdekében gyakorolt. Ezek most már az Új Világrend neocon (újkonzervatív) cabalként ismertek.
Konklúzió
Ennek az esszének a végkövetkeztetése kétségtelenül sokkoló lesz és sok olvasót ösztönöz majd. Az itt található történelmi információk és az azokban szereplő szokatlan kapcsolatok előzetes bemutatása határozottan egy következtetés irányába mutatnak: hogy a magasan fejlett lelkek ugyanazon csoportja együtt utazott át a történelem folyamán, hogy az ebben az írásban kiemelt kritikus időszakokban együtt reinkarnálódjanak.
Épp úgy, ahogy sok művelt történész és ezoterikus asztrológus hiszi, hogy Szent Germain grófja, Sir Francis Drake és Roger Bacon mind ugyanannak a léleknek a megtestesülései voltak, ugyanígy hiszik közülünk is a legjobbak és a legokosabbak, hogy az a sok támogató személyiség, aki az emberi történelem eme óriásaival együttműködött, mind ugyanabból a lélekcsoportból született le. Tekintettel az egyes csoportok gigászi erőfeszítéseire és bámulatos vívmányaira, elég könnyű megérteni, hogy miért lehet ez így.
Szent Germain közvetlen részvételének rendkívül jól őrzött titka az Amerikai Köztársaság forradalmi háború előtti és utáni időszakaiban kiváló példa arra, hogy ugyanazon lelkek mekkora valószínűséggel gyűlnek össze a világtörténelem meghatározó időszakában. Ha nem lettek volna azok az együtt töltött előző életek, amikor az Új Atlantisz építésének egymást követő szakaszaira készültek, akkor az USA soha nem született volna meg.
Most sokan azt mondhatják, hogy a planetáris civilizáció jelenlegi helyzete olyan, hogy sokkal jobb helyzetben lenne, ha soha nem hozták volna létre az Amerikai Egyesült Államokat; bár az Amerikai Kísérlet csak egy folyamatban lévő kísérlet. Igaz, a laboratóriumot mostanra már jó párszor felrobbantották, de néha ennek kell történnie, hogy a romjain egy teljesen új laboratórium jöhessen létre. Pontosan ez történt az eredeti Atlantisszal, ami hatalma csúcsán az emberek világában az Atlanti-óceánba süllyedt.
Valójában egy vadonatúj laboratórium épül a Föld bolygón ebben a pillanatban. Ezt Vlagyimir Putyin Orosz Föderációjának hívják. Ezenkívül a BRICS-hez (gyorsan fejlődő, iparosodott országok - Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság társulása) igazodó sok nemzet szövetsége fényesen tükrözi a posztmodern Amerikai Kísérlet következő szakaszát. Talán a Kreml ad most otthont ugyanazon jóindulatú lelkek társulatának, akik elkötelezték magukat az egész emberiség felemelése mellett. Végül is Edgar Cayce volt az, aki azt mondta, hogy Oroszország lesz a világ reménye.
Edgar Cayce idézet: Oroszországon keresztül érkezik el a világ reménye. Nem a kommunizmusnak vagy a bolsevizmusnak nevezett valami tekintetében, nem! Hanem a szabadság - a szabadság tekintetében! Hogy minden ember a társáért él majd. Az elv ott született meg. Évekbe telik majd, amíg ez kikristályosodik; mégis, Oroszországból jön majd el újra a világ reménye.
Lehetséges?! Lehet, hogy Oroszország az épp zajló Shakespeare-történet következő fázisa, örökre váltakozó epikus komédiákkal és tragédiákkal. Csak az idő fogja megmondani. Amint a Kali Juga szürkülete eléri az utolsó napjait ... ... ... csak az idő fogja megmondani.
2016. március 6.
Külön megjegyzés
Szolgáljon ez az esszé komoly figyelmeztetésként azok számára, akik az angol és amerikai történelem legnagyobbjainak némelyikét sorozatos megvetéssel és tiszteletlenséggel illették, ahogy minden idők legspirituálisabb személyiségeit is. Az internet megjelenésével sok író azonnal "szakértővé" és állítólagos nyomozó történésszé vált, miközben az általuk írott anyagok tele vannak abszolút valótlanságokkal. Alaptalan írásaik jó része csupán az elmúlt korok legnemesebb és legbátrabb embereiről szóló szándékosan kitervelt hamis történetek visszaköszönése.
Ezeknek az önjelölt szerzőknek és kutatóknak fogalmuk sincs sok alapvető történelmi esemény jelenlegi fejleményeiről, amik nélkülözhetetlenek az emberi faj felszabadításához. Nem kötik össze a legfontosabb szálakat, és így a gyereket is mindig kiöntik a fürdővízzel együtt. Például azzal, hogy mivel az alapító atyák némelyike, mint George Washington és Benjamin Franklin, ismert szabadkőművesek voltak, sok modern kori blogger tévesen azt feltételezi róluk, mivel benne voltak az Amerikai Köztársaságot folyamatosan felforgató eseményekben, amiket a brit korona irányított. Valójában semmi nem állhatna távolabb az igazságtól.
Ahogy azt a körültekintő történészek felismerik, a szabadkőművességet végül átvették a sötét erők, és amikor csak alkalmuk adódott, beszivárogtak annak tagjai közé. Bár az alapító atyák napjuk során rutinszerűen használták a legjobbat, amit a szabadkőművesség adhatott számukra, és ez igazán nélkülözhetetlen volt, hogy bírálhatjuk ezeket a bátor alakokat azért, mert a szabadkőműves csoportokat később aláásták a rosszindulatú Illuminátusok? Egyszerűen szólva: egyáltalán nem tehetjük őket felelőssé egy ilyen eshetőség miatt.
Aztán ott van ugyanezeknek a bloggereknek a sokkal komolyabb anyaga is, akik minden alkalmat megragadnak, hogy a Nagy Fehér Testvériséget megtépázzák. Jaj azoknak, akik bírálják vagy bemocskolják ezeknek az igazán nagyszerű lényeknek az erkölcsös hírnevét, akik a Nagy Fehér Testvériség egét benépesítik. Ezek a spirituális entitások fáradhatatlanul dolgoztak eonokon át az emberiség fejlődésén és jobbításán. Nem csak a jelenlegi emberi faj védelméért felelősek, hanem mindenütt folyamatosan temérdek áldozatot is hoznak az emberek és népek érdekében.
A szerző megjegyzései
Sok Erzsébet-kori magas szintű és fejlett lélekről ismert, hogy az amerikai forradalmi időszakban az alapító atyák személyében reinkarnálódtak, ahogy az őket támogató nagyon befolyásos szereplők is. Ha az írott történelem legnagyobb következményekkel járó eseményeit közelről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a támogató szereplők (akik általában teljesen ismeretlenek) azok, akik a történelem folyamán legtöbb szemléletváltozást hozó mozgalom mögötti valódi erőt jelentették.
Például bizonyos ezoterikus körökben ismert, hogy Benjamin Franklint és George Washingtont is St. Germain grófja mentorálta. St. Germaint tehetséges tudósként és alkemistaként ismerték, akik eonokkal megelőzte saját korát. Csak egy ilyen isteni karakter adhatott át Franklinnek ilyen sokat abból, amire rendeltetett. Franklin vívmányainak listája elég rendkívüli még egy tudós számára is, pedig Franklin nem volt tudós. Hogy manifesztálhatott volna különben ilyen sok találmányt a földi valóságban, ha nem a túlvilágról való St. Germain közvetlen vezetésével?
George Washington például minden esély ellenére katonai győzelmet tudott aratni az angolok felett. Néhány, a függetlenségi háborúban véghezvitt teljesítménye egyszerűen dacol a józan ésszel. A kontinentális kongresszus csak kevés kiképzett katonával, elégtelen felszereléssel, lőszerrel és túl kevés pénzzel látta el, a brit vereséghez vezető hőstetteire a csodálatos jelző illik. Csak a bölcs Saint Germain rendkívüli körültekintése és előrelátása lehetett a döntő tényező. Ezért tisztelik Saint Germain grófot „Amerika védőszentjeként” a Nagy Fehér Testvériségben. ebben a szakaszban fordítottuk kétféleképpen a Revolutionary war-t mint korábban, a végleges verzióban a korábbi szakaszokkal is egységesíteni kell majd.
A kiadó megjegyzései
A történelem időről időre megmutatta, hogy a két leghatékonyabb eszköz, amivel a bolygón egy kultúra áthelyezhető és a civilizációk változatossá tehetők: 1) az áruforgalom és kereskedelem, és 2) a háború és konfliktus. A fenti írás közvetlenül ehhez a civilizáció építő dinamikáról szól. Akár a Brit Birodalom robbanásszerű növekedéséről van szó, akár az Amerikai Birodalom jelenlegi fejlődéséről, akár a Római Birodalom felemelkedéséről és bukásáról, mindegyik nagyon hasonló fejlődési mintát követett. A kereskedelem és a háború volt a sikerük, majd végül a bukásuk két pillére.
Meg kell jegyezni, hogy ez a sajátos történelmi beszámoló, amely valójában egy folyamatos több évezredes saga, Atlantisz tengerbe süllyedésével kezdődött, több mint 12 000 évvel ezelőtt. Mivel Artúr király udvarát sok évezreddel megelőzte, valójában az Atlantisz többszigetes nemzete szolgál a jelenlegi korszak birodalomépítésének és halhatatlan hódításának alapjául. Ha igazán meg akarjuk érteni az összes birodalom filozófiai gyökereit az elmúlt 6000 plusz évben, akkor alaposan meg kell érteni Atlantisz világuralmát.
Ahogy gyakran mondták, a Római Birodalom császárai, szenátorai és tábornokai a Brit Birodalomban reinkarnálódtak, hogy befejezzék világuralmi törekvéseiket, ugyanezt mondják azokról is, akik ma az Amerikai Birodalmat vezetik most. ezekben a nagyszabású és félrevezető próbálkozásokban szörnyen leleplezték magukat. Róma, London és Washington DC., autonóm városállamként, mindegyik az Új Világrend különböző igazgatási módjáért felel.
Nem véletlen, hogy az elmúlt ötezer év birodalmai a világ ugyanazon régiójában jöttek létre, ami valaha a nagyobb kiterjedésű Atlantisz földrajzi részét képezte. Az ókori Egyiptom, Perzsia, az ókori Görögország, valamint a Római, a Spanyol, a Brit és az Amerikai Birodalom mind ebbe a kategóriába tartozik. A sorozat következő esszéje - a II. rész - mélyen beleássa magát a brit és az amerikai birodalom egyiptomi gyökereibe.
